Ultras MTK beszámoló :
MTK Budapest-Kaposvár - Stadionbúcsúztató
A Kaposvár vendégjátéka általában nem mozgat meg túl sok embert a Hungária körúton, ez a szombati nap azonban más volt. Utoljára szurkolhattunk Otthonunkban, a Hidegkuti Stadion A-teraszán. A stadionban ahol generációk nőttek fel, ahol életre szóló barátságok születtek, ahol felnőttünk!
Túl sok időnk nem volt a koreográfiára, de azért egy egyszerűbb látványt összehoztunk, amelynek csúcspontja a 25 méteres kiírás volt, illetve a gyönyörűen megfestett 10 méteres Hidegkuti Stadion kép.Mellette kék csíkok, kétrudasokon a stadion megnyitási és bezárási évszáma, valamint kis zászlók emelkedtek magasba.. Az A-lelátó kezdésre szinte teljesen megtelt, ahogyan a teraszon sem nagyon volt üres hely. Sok megszokott, és mára már ritkánban látott szurkolót köszönthettünk sorainkban. Mindenki el akart köszönni a Stadiontól.
A meccset végig szurkoltuk, helyenként jobb hangerővel, helyenként halkabban, előkerültek régebbi nóták is, amiket nem énekeltünk az utóbbi években. Az utolsó percek voltak a legszebbek, az általában passzív lelátó egy emberként állt fel vezényszavunkra és szurkolta az utolsó pillanatokat végig velünk. A lefújás után ünneplés kezdődött, egy kis várakozás után bemehettünk a pályára is, itt történt meg aztán a nap legviccesebb momentuma. Egy idősebb szurkolótársunk előkapott egy nagyjából egy méteres ásót és elkezdte felásni a szent gyepet. Sajnos a biztonságiak megakadályoztak az akcióját.
Ami a szezont illeti, a tavasszal elégedettek lehetünk, a csapat MTK-hoz méltóan játszott, a szurkolótábor is jól muzsikált. Az, hogy mit hoz a jövő egyelőre kérdéses, nem lesz könnyű a következő szezonban 30 idegenbeli meccset játszani.
Mindörökké MTK!
Mindörökké Hidegkuti Stadion!
