A kis, de még mindig kitartó brigádunk 10 fővel vágott volna neki a túrának, ám lemondások illetve váratlan elfoglaltságok miatt csak heten tudtunk elindulni. Első utunk egy helyi bevásárlóközpontba vezetett, ahol feltankoltunk némi alkoholos frissítővel, hogy a megfelelő hangulatban tudjunk megérkezni egy hazai bajnoki labdarúgó mérkőzésre.
Az utazásról annyit, hogy, az utat végig baromkodtuk ahogy szoktuk. Egy hosszabb megállót iktattunk be a jászladányi kocsmában, ahol legurítottunk pár vodka-sör kombót. Ezt követően legnagyobb örömünkre Tenken belebotlottunk egy mazsorett csoport felvonulásába. Kisebb bosszankodás után gyorsan kifékeztük őket egy kanyarban és suhantunk tovább Miskolc irányába.
Megérkezvén már vártak ránk a rendőrök. Feltettek pár fontoskodó kérdést, illetve az autókat gyorsan lekamerázták, majd elküldtek minket, jegyet vásárolni. A "Gyors" jegyvásárlás és beléptetés során meg kellett adnunk a már sajnos szokásosnak mondható vércsoportunkat, lábméretünket és DNS térképünket is. Ezek után első út a büfébe, hogy csillapítsuk a feszültséget majd kikerült az AB és a PH drapi.
Mindössze 16an voltunk a vendég szektorban, és az igazság az, hogy nem tudjuk arra fogni a dolgot, hogy az előző fordulóban gyalázatos dolgot láthattunk a Széktóiban, mert ez létszám évről évre tendencia. (AB.: Összekaphatná magát minden Kecskemét szurkolónak valló ember. Idegenbe kéne járkálni, nem Facebookra posztolgatni meg Kesportra gyártani a hozzászólásokat. Tisztelet a kivételnek. Két hét múlva Ferencváros idegenben, meg lehet mutatni!!!)
A hangulat és a meccs a maga egészében borzasztó volt.
Nem ezért szerettük meg a labdarúgó mérkőzéseket, annyi szent. Ugye, mint tudjuk, a kormány által bevezetett szurkolói törvény és az mlsz új listázós rendszere ellen tüntet szinte minden tábor az egész országban köztük Diósgyőrben is. Ennek jele volt, hogy az ultrák üres szektorai előtt egy hatalmas molinón csak ennyi állt: "A listázás nem pálya".
A meccsen gyorsan hátrányba kerültünk, gyakorlatilag a félpályán nem jutottunk át, egészen a 73. percig, amikor is Rajczi véletlen gólt rúgott. Ekkor jött meg a csapat kedve a labdarúgáshoz, aminek köszönhetően el is értük, hogy, egy Dió játékos kiállítsa magát. Volt bő 10 percünk, hogy behúzzuk a meccset, ám ez végül nem jött össze, maradt az X, majd BOTI vezetésével a játékosok kijöttek pacsizni hozzánk, ám ekkor azonban a túra számunkra még nem ért itt véget.
Helyi hipermarketban újból feltankoltunk. Majd Mezőkövesdnek vettük az irányt, hogy megnézzük az új TállaiArénát, illetőleg találkozzunk ismét kövesdi fele barátainkkal. Ez utóbbi elmaradt, hiszen az egész falu a meccsen volt, ennek következtében mintha kiemelt mérkőzésről lenne szó (Mezőkövesd - Pápa) annyi készenléti rendőr masírozott kettes oszlopban a meccs alatt a környéken, hogy inkább a mérkőzés maradék 10 percére koncentráltunk. A stadion lényegében, hiper sebességgel készült el. Annak idején mikor legutóbb itt jártunk még csak bokrok voltak a helyén. A többségünknek azt kell mondjam, elnyerte a tetszését. Az angol sokad osztályú stadionok hangulatát idézte, amit még nem a pénz és a modern foci hálója szőtt át.
Mezőkövesdi kitérő után Szolnoknak vettük az irányt, hogy valamilyen csoda folytán odaérjünk még a Szolnok - Gyirmót NB2-es megaderby végére, de erről jócskán lekéstünk, úgyhogy egy helyi italozóban töltöttünk el egy pár órát. Itt úgy gondoltuk, hogy zárhatjuk a napot, és irány hazafele az egyik sofőrünk legnagyobb örömére, ám csalódnia kellett.
Egyik autónknak egy benzinkúton kellett kényszerpihenőt tartania Cegléden, mikor megláttuk, hogy a kút mellett egy open-air buli zajlik éppen, ahonnan egy kamion platójáról döngetik a zenét, előtte meg több százan buliznak. Gyorsan telefonáltunk a másik autónak,
hogy forduljanak azonnal vissza, mert ide is benézünk. :). Erre visszahívnak 2percen belül, hogy ők már Nagykőrösön vannak, nem fognak visszafordulni már, de találtak egy nagyon patent kis szórakozóhelyet ahol ezerrel buliznak...Semmi nem volt Nagykőrösön, egy lélek sem. Nem hittek nekünk:(. Így aztán már csak pár km választott el minket szülővárosunktól, amit gyorsan le is letudtunk. Kecskeméten legurítottunk még néhány sört aztán nyugtáztuk a napot. Kiváltó túra volt. Jövő héten fogadjuk a Halit. Mindenki a Széktóiba. Mocskos MLSZ! Hajrá lilák!
