Nem fogadhatjuk el, hogy Magyarország bármely polgárát csak azért, mert (…) más értékeket részesít előnyben, méltóságában megsértsék, önbecsülésétől megfosszák, szabadságát elvegyék, listával fenyegetőzve megbélyegezzék. (Rogán Antal)



Csányi és a slepp! Köszönjük a csodálatos reformokat:
- Kirakat csapataink félelmetes európai kupaszereplését,
- A bundázó játékosokat, bírókat, futballvezetőket,
- A kabaréba illő jegyvásárlási lehetőségeket,
- A szurkolók tovább kriminalizálását,
- A tovább csökkenő nézőszámokat,
- Az egészséges családmodell megszégyenítését,
- A sportdiplomáciánk további mélyrepülését...
AKKOR KIK IS A MAGYAR FUTBALL SZÉGYENTELJES KÁROKOZÓI?








Fehérváriak :





RBD beszámoló :
Nikó a király! Ismét idegenben győztünk a Ferencváros ellen.

2013. július 1. Életbe lépett a „huligántörvény”. Mindenki tudta, és azt is, hogy lesznek vele gondok. Persze az MLSZ fő célkitűzése a nézőszám növelése, ennek ellenére „sikerült” kilobbizni egy olyan törvényt a Fidesztől, amely ennek az ellenkezőjét szolgálja.
Az senkit nem érdekel, hogy a stadionokban több, mint 3 éve komolyabb rendbontás nem történt. A lényeg a névreszóló, adataidat tartalmazó jegy. A lényeg a listázás. Hogy 2 napod van hozzájutni a jegyedhez, ráadásul ellenfeled on-line felületén? Hogy az MLSZ szabályokkal ellentétesen csak 3 napod van Fehérváron jegyet venni? És , hogy valamely dilettáns rendőri vezető döntésének értelmében a meccsnapon nem lehet a vendégszektorban jegyet venni? Kit érdekel? Pont azokat nem, akik elvileg a labdarúgásunk fejlesztésében érdekeltek.
A kánikulai hőségriadóban 16:30-kor rendezünk meccset? A tv kifizette, tehát ők megmondják, hogy mikor kell, mert a helyszínen szurkolni akaró mazochisták nem számítanak. Ők nem piaci tényezők.

Ilyen előzményekkel tarkítva készültünk a túrára, és már a törzshelyünkön lévő találkozó alatt kiderült, hogy sokunk nem jutott jegyhez, és a létszámunk nem lesz teljes. Ha pedig a miénk nem az, akkor a „sima" Vidi-szurkereké sem lesz...Mindenesetre egy autónyi szurkoló Zwickauból és egy mikrobusznyi Rakówia fanatikus is megérkezett, és vállalta velünk a vonatos utazást, ebben a brutálisan meleg időben.(az időjárás meleg, a lázas kisgyerek homloka meleg, de a buzik nem...)

A vonatozás inkább vicces , semmint fárasztó volt, a klímának köszönhetően, viszonylag jó állapotban érkeztünk a Délibe. (apró érdekesség, hogy a Vidi legendás játékosa Csongrádi Ferenc - a családjával együtt - a velünk való utazást választotta. Respect!) A velünk utazó Készenltisek feltünően korrektek voltak, ilyen viselkedést régen tapasztaltunk a részükről, remélhetően nem csak a nagy meleg miatt voltak visszafogottabbak!

A szokásos metrózás után, a tűző napon a 15 perces séta közben izgalom nem akadt, csak a mutogató bohócokon derültünk jókat. Az egykori Népstadionba beérve, jöhetett a szokásos procedúra a beléptetésnél, így éppen a kezdésre esett be a társaságunk, de rögtön a frissítőkkel kezdtünk, hisz a tűző napon nem lehetett mit csinálni.

A csapatok kivonulásakor a hazai oldal zöld és fehér füstöket hozott működésbe, amely jó felvezetése volt a mérkőzésnek. Ekkor még hangosak voltak a velünk szemben szurkoló fővárosiak, de szerencsére ismét hamar megvillantunk! Nikó higgadtan értékesítette az ajándékba kapott ziccert, és csendesítette el a hazai oldalt.
Jöttek előre a zöldek, ziccerük is volt, de úgy néz ki, hogy újra KAPUS áll a Videoton kapujában. A holland csodacsatárt persze akkor is elengedte Kassai , ha éppen 10 méteres lesen volt, Kiskokó faragása pedig ritkán ért lapot...

A szünetben mindenki a büfét támadta meg, és a wc-ből igyekezett vizet szerezni (amely a feliratok szerint nem ivóvíz). Ez a létesítmény a névadójához méltatlan állapotban van, nem is értjük, hogy a Válogatott , hogy játszhat itt... A pálya talaja szörnyű, a vonalak nem láthatóak, a kiszolgáló létesítmények...azok nincsenek...

A hazaiak kihúztak néhány kiírást, amellyek jelentős részével egyet is értettünk, és tapssal jutalmaztuk. Ritka ez az egyetértés...

A második félidőben a zöldek egyre jobban elhalkultak, mi egyre jobb kedvvel énekeltünk. Pláne akkor, amikor Juhász ellen elkövetett szabálytalanság után, villant a piros, és büntetőhöz jutottunk. Nikolics természetesen tökös srác volt ismét, és be is rúgta a tizenegyest. Zúgott a „Nikó,Nikó” rigmus is rendesen. Hiába , no: szertjük ezt a csupaszív srácot.

Mint ahogy Sanyi beállásának is örültünk, aki nem is szarozott sokat, és egy gyönyörű ívelés után, a felső lécet találta telibe...Jova csak kamillázott a jelentenél.

Miután mind a 350 szurkolónk napszúrást kapott, le is fújta Kassai a meccset, és az áprilisi jelenetekhez hasonlóak játszódtak le. Mi örültünk, a hazaiak kevésbé. Az edzőjük melegítőben bohóckodott, mi meg kiröhögtük. A büfében már csak meleg üdítő volt, a sör persze hideg volt...éljen a családbarát koncepció, a szomjazó gyerekek biztosan nem elég fontosak a politikusainknak...

Mi még egy közös képet készítettünk lengyel barátainkkal, hisz Master Yoda az ottani TEK-nek köszönhetően nem tudott velünk lenni. Neki szólt az üzenet, várjuk vissza mihamarabb!

Hazafelé pár bohóc még dobálózott, volt aki térkövet próbált ránk dobni – úgy látszik egyesek számára ez a menő magyar szokás... – volt aki „csak” üveget. Aztán pár kereszteződéssel arrébb már nem bohócok vártak minket, egy jobb társaság volt egyben, ismerős arcokkal. Nem voltak sokan, viszont a rendőrök annál többen, és a kamerák kereszttüzében csak lökdösődés alakult ki mindkét oladlon a kékekkel.

Irány a metró, a Déli PU – üdv a strandoló Ultras Ferencvárosos srácnak – ő igazán érezte a mentalítást ezen a napon...Mi meg jót röhögtünk. A vonatról pár zöld lesunnyogott, nem élvezték a társaságunkat, míg egyesek a leszállás után kapták elő sáljaikat, és bőszen mutogattak, de ez csak még nagyobb derűltségre adott okot.

Végül csak hazaértünk szeretett városunkba, ahol barátainkkal még vacsoráztunk egyet, majd mindenki indult haza.

Rossz és jó élmények egyaránt kapcsolódnak ehhez a mérkőzésünkhöz, de a lényeg, hogy 10 éve nem tud ellenünk hazai pályán nyerni a rekordbajnok, mi pedig kiélvezzük ezeket a győzelmeinket.

Hétvégén jön a Pécs, szeretettel várja a komplett brigád őket. A csapatnak pedig helyre kell hoznia a júniusi fiaskót! Csak a győzelem az elfogadható.

Hajrá Vidi! Álé RBD!
Bejegyzés értékelése