Szentesi beszámoló a napról :
Egy fantasztikus nap után


Azt hihetnénk, hogy beszámolót írni az ilyen fantasztikus napok után a legkönnyebb, de ez nem így van. Annyi élmény kavarog az emberben, hogy nehéz ezeket összeszedni egy csokorba, de azért megpróbáljuk.


Korán kezdődött a nap a szurkolói brigád tagjainak, hiszen még reggel is zászlókat festegettünk és akadtak még egyéb szervezési feladatok is. Mindenesetre azért sikerült úgy alakítani a dolgokat, hogy délelőtt 9 felé már egy sörözőben latolgattuk a meccs várható eredményét. Eredetileg 10 felé találkoztunk volna makói barátainkkal de mivel ők is meglehetősen korán kezdték a napot, így a buszuknak gyakran kellett "egészségügyi megállókat" beiktatnia, emiatt jócskán megnyúlt a menetidejük. Végülis 11 felé futottak be a megbeszélt kocsmába. Érkezésüket messziről jelezte a hangjuk, nem kis feltűnést keltve a városban, de ez még csak a kezdet volt.

A sörözőbe ahol tanyát vertünk, a makóiak után megérkeztek a rendőrök is. Egy igazlotatással színesítették, egyébként sem eseménytelen napunkat, de el kell ismerni, hogy nagyon normális stílusban kezeltek minket, megegyeztünk, hogy nem lesz balhé (egyébként sem volt ilyen tervünk), felvilágosítottuk őket, hogy a két szurkolótábor a lehető legjobb viszonyban van, így hamar túljutottunk ezen a kis epizódon.

Dél körül indultunk el a pályára. Szerintem nem tévedek nagyot ha azt mondom, hogy efféle karneváli felvonulást még nem látott Szentes. Mintegy 60-70 szurkoló szelte át a várost, közben persze dalolásztunk rendesen, általában hazafias témákat feszegettünk nótáinkban.

A pályához érkezve még egy sört bedobtunk a Delelőben, aztán már mentünk is befelé, hogy elfoglaljuk a "kanyart", eközben a makóiak a velünk szemben lévő lelátón helyezkedtek el.

A meccs kezdésekor, mindkét tábor koreográfiával készült. Mi a "KINIZSI" feliratot raktuk ki kétrudasokból, miközben jó pár füst és tűz egészítette ki a látványt.

A "kanyarban" 30-35 ember kezdte meg a szurkolást, a meccs végére pedig már több mint 50-en voltunk! Szinte megállás nélkül szóltak a nótáink. Mivel (szerencsére!) nagyon sok új ember volt köztünk, így nem erőltettünk bonyolultabb vagy új dalokat. A második félidő elején eredetileg egy közös kiírást húztunk volna ki a makóiakkal együtt, de végülis ez technikai okokból elmaradt, ennek ellenére a második félidő elején, közösen elnyomtunk pár hazafias rigmust. Ki kell még emelni azt is, hogy a két tábor szép gesztussal többször is éltette egymást.

Szerencsére a meccset 4-0ra megnyerte a Kini, így továbbra is vezeti a tabellát, mostmár 6 pont előnnyel.
Ezen a ponton szeretnék köszönetet mondani mindenkinek aki erősítette sorainkat, remélem mindenki "megfertőződött" a hangulattól és legközelebb is jön szurkolni!

HAJRÁ KINI!!!

Játékosok lepacsiztak, majd mindkét tábor felállt a salakra, egyszerre befutottunk mintha ustawka lenne, pár rendőr csak nézett, mikor az összerohanás után elkezdődtek a közös éneklések .




Makói beszámoló a mérkőzésről:

Talán mondani sem kell, az egész csoport már nagyon várta a szentesi mérkőzést, tulajdonképpen az első nagy megmérettetést, a tábor történetének első nagy mérföldkövét. Ebből kifolyólag elég korán, már reggel 7-kor gyülekeztünk Makón, szép óvatosan magunkhoz vettünk pár italt, majd megbeszéltük, lefixáltuk végérvényesen a koreográfiát (aminek elkészítése előző nap este fejeződött be), illetve pár új dal betanítását azoknak, akik még nem ismerték.

Fél 10 körül útnak indultunk Szentesre, majd kicsivel több, mint egy órás utazás végén meg is érkeztünk. A főtéren leszálltunk, majd célbavettük a szentesiekkel megbeszélt kocsmát. Az utcai vonulásunk természetesen nagy feltűnést keltett, volt akiknek tetszett, de igazi kommunista város lévén volt, aki meg volt rökönyödve. A kocsmához érvén lezajlott az első hangpárbaj a két tábor között, majd rövidesen meg is érkeztek a rendőrök, akik kihívták megbeszélésre a két vezetőt. Állításuk szerint azért jöttek ki, mert több lakossági bejelentés is érkezett masírozó fekete ruhás, árpádsávos alakokról, aminek minden bizonnyal lehet valóságalapja, de azért tudjuk, enélkül is megjelentek volna. A rendőrségi rádión meghallgathattuk a fejesek kérdéseit, miszerint hányan vagyunk, és milyen állapotban.

Rövid egyeztetés után jött a parancs, miszerint minden egyes szurkolót leigazoltatnak. A rendőrállam a régi... Mindazonáltal a megbeszélteket feltétel nélkül betartották a rendőrök is, a közös meccsre vonulásunk alkalmával nem, hogy békén hagytak minket, de egyetlen rendőrautó sem kísért minket a közel 20 perces vonulás alkalmával. Tekintve, hogy közös vonulás volt, ezúttal egyik csoport sem a saját dallamait énekelte, hanem közös nótákra gyújtottunk rá.

Miután megérkeztünk a helyszínre, elfoglaltuk a számunkra kijelölt tribünt, ekkor már 30-an voltunk nagyjából, kiaggadtuk a drapikat, felkészültünk a koreográfiára, ami így nézett ki: kifeszítettük a csapat címerét középen, mellettük lengtek a zöld-sárga zászlók, alul pedig egy üzenet a játékosainknak, hogy "Együtt minden sikerül". Ezt megspékeltük egy kis hangulatelemmel, pár füstbomba kíséretében. Egyikünk a koreográfia előtt véletlenül felbontotta a sárga színűt, ennek ellenére jól sikerült a koreó, és az emberre se haragszunk. :)

Ezután rákezdtünk a szurkolásra, a dalok folyamatosan zengtek, megállás nélkül szóltak a rigmusok. Az első félidő felénél újabb üzenetet húztunk ki, egy négy sorosat, amelyen a lengyel hazafiaknak üzentünk a függetlenedésük évfordulója alkalmával: lengyelül és magyarul is kihúztuk a következő szöveget: "A szabdságnál nincs édesebb".

Közben folyt a játék, a Szentes már kettővel elhúzott, majd jött a félidő. Megbeszéltük, hogy tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, miszerint bárhogyan áll a csapat, nem zökkenthet ki minket a szurkolásból. Az újabb bekapott gól természetesen már nem tetszett, de ekkor is csak a becsületgólt követeltük, tudtuk, ez a mérkőzés már elúszott. Csalódottságunkat azért nem lehetett titkolni, az összes kéznél lévő hangulati elemet elhasználtuk gyorsan. A második félidő krónikájához tartozik, hogy a szentesi tábort elhallgattattuk, majd elénekeltük nekik a mindenki által ismert boldog születésnapos rigmust, tekintve, hogy 100 éves fennállásukat ünneplik.

A viszonylagos hideg sem akadályozott meg minket abban, hogy az egész tábor félmeztelenre vetkőzzön, így folytatva a szurkolást nagyjából 10 percig. A rangadót végül 4-0-ra a szentesiek nyerték, sajnos teljesen megérdemelten. Mi ekkor már felsorakoztunk a salakpályán a szentesi szurkolókkal szemben, majd ők is, és megindultunk egymás felé a pályán keresztbe, kiugrasztva ezzel a nyulat ( a rendőröket) a bokorból. Aztán nagy kő eshetett le a szívükről, ugyanis csak megköszöntük egymásnak a sportszerű, és nagyszerű szurkolást, hogy talán közösen írtunk új fejezetet a megyei labdarúgás történetébe.

Összegzésül: nagyszerű hangulatú mérkőzésen vagyunk túl, megmutattuk, hogy a modern labdarúgás nélkül is van élet. Színvonalas szurkolást nyújtott mind a kettő tábor, és minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy pár "profi" mérkőzést magasan lepipáltunk. Bízunk a hasonló folytatásban, bár a sajnos ebben az osztályban több szurkolótábor nem létezik, így a makói visszavágó lesz a legközelebbi, ahol ismét szembe találhatjuk magunkat szervezett szurkolással.

Utóiratként megemlíthetjük: saját játékosaink közül többen is elnézést kértek, először személyesen, majd telefonos üzenetben, végül a facebook-on is. Sajnálják a történteket, tudják, érzik, hogy nem nőttek fel a feladathoz. Azt üzenjük nekik innen is, hogy köszönjük azoknak, akik kitették a lelküket a pályán, és odajöttek hozzánk a mérkőzés végén. Természetesen nem fordulunk el a csapattól, sőt, úgy gondoljuk, nekünk is a feladatunk, hogy visszatérítsük a csapatot a helyes útra. A hátralévő két őszi mérkőzésen is legalább ilyen vehemenciával fogjuk buzdítani őket. Mi csak egyet kérünk: küzdjenek a srácok, tegyenek meg mindent a győzelemért!




















Szurkolás :





400-an a svájci vendégszektorban, 22-en a svájci rendőrségen, mozgalmas nap, amatőr bázeli szervezéssel.

Már a sorsolás után tudvalevő volt, hogy szurkolói szempontból a legérdekesebb idegenbeli mérkőzésünk a bázeli lesz, ezért társaságunk is a lehető legtöbb emberrel próbálta magát képviselni, s bebizonyítani, hogy a sokra tartott svájci ultrákkal szemben sem hátrál meg. A jegyek fehérvári megérkezése után 24 órával elfogytak a kedvezményes (3 ezer forintos) biléták, majd pár nappal később már egyáltalán nem lehetett jegyhez jutni Fehérváron. Ez azt jelentette, hogy a Magyarországra küldött 300 darab ticket utolsó darabig gazdára talált, s sokan már nem tudtak vásárolni.

A csoport tagjai szerda este kis buszokkal, autókkal vágtak neki a valamivel több mint 1000 km-es távnak, ezen kívül még a Club is indított 2 nagy buszt. Bázel előtt néhány kilométerrel a megbeszélt találkozóhelyre megérkezett mindenki, így a stadion vendégparkolójához már közösen érkeztünk meg délután 3 magasságában. Az autók leparkolása után a belvárost céloztuk meg, ahol már várta a társaságot egy kisebb RBD-s csoport. Villamossal viszonylag gyorsan a egyesült a 2 csoport, s akkor már velünk voltak a zwickaui cimborák és a lengyel testvérek is. A város nevezetességeinek részletes megszemlélésére nem fordítottunk sok időt, inkább kerestünk egy helyet a belvárosban, ahol a közel 70 embert vendégül tudnak látni. Ezt igen gyorsan sikerült megtalálni, le is telepedtünk nagyjából 6 órával a kezdés előtt! Énekelgetés, iszogatás, beszélgetés volt a program, néha egy-egy fotóra is összeállt a brigád, s működésbe léptettünk egy-két tűzet is. A svájci rendőrök közben megjelentek már, s a három utcából megközelíthető helyet igyekeztek biztosítani. Nem tették feltűnően, nem tették fontoskodva, ekkor még nem gondoltuk, hogy az amatőrségük sok mindent befolyásol majd az este folyamán. Tervük az volt, hogy 18.30-ra megérkezik egy üres busz, amivel a stadionhoz visznek minket, így nagyjából 19 órára a vendégszektornál leszünk. Az érkezési időpont nem is kicsit tűnt korainak, meg egyébként is inkább a stadion gyalogos megközelítését preferáltuk. Hogy a busz megérkezett-e végül, azt nem tudjuk, mert mi akkor már nem voltunk a Comino bárnál. A "szervezettségükből" adódóan azért nem tennénk rá nagy pénzt, hogy az üres busz nem érkezett meg a helyre a szurkolókért, ahol már nem voltak szurkolók...

Történt, hogy 18 óra előtt kicsivel, tőlünk nem messze egy Bázel sapkás, magát helyi huligánnak valló egyént egy jól kivitelezett ütéssel "parkolópályára" küldte egyik emberünk, így feltételeztük: ahol van 1-2, ott lesz több is. Viszonylag hirtelen elindultunk a kocsmától, sétálva a stadion irányába. Első galibát az okozta, hogy az előbb említett eseménysor miatt egy teljesen ártatlan srácot akartak hidegre tenni. Ezt nem tartottuk jó ötletnek, amit verbálisan el is magyaráztunk. Eredmény megvolt, hiszen tovább folytatta útját a teljes társaság. Itt már lehetett látni, hogy fogalmuk sincs egyes szituációkban, mit kéne csinálniuk. Ez egy nagy közlekedési csomópontban volt, s mire lezajlott, kb. 5 villamos állt várakozva 3 különféle irányban...

Ekkor összesen 90-100 fő lehetett ott részünkről, beleértve a lányokat és a Vidi olyan szimpatizánsait, akik csatlakoztak közben hozzánk. Haladtunk tovább a stadion felé, ekkor a rendőrök már puskáikat folyamatosan felénk tartva jöttek többségük mellettünk meg mögöttünk. A csoport elején vonulókat kevésbé kontrollálták. Így az elől gyorsabban haladók (kb. 30 fő) 100-200 méterre közelebb voltak a stadionhoz. Amelynek vendégszektora mellett azonban megjelentek a hazai mob tagjai is. A két társaság észlelve az ellent, intenzívebb mozgásba kezdett. A hazaiak is elindultak irányunkba, s az ördögök sem estek kétségbe. A helyszínen lévő rendőrök rögtön munkába álltak (talán az események kialakulását kellett volna inkább koordinálni), s sorfalat húzva a két fél közé igyekeztek távol tartani egymástól a feleket. A helyzetet kaotikáját fokozta az éppen megérkező villamos, az itt keletkező kis lehetőséget kihasználták a hazaiak oly módon, hogy megkerülték a villamost, s így ott indult meg a két fél támadása. Amit a gumilövedékek, és a paprika - spray hamar megakadályozott. A létszámfölényben lévő svájciak pontos létszámát a rövid ideig tartó találkozás miatt nehezen tudnánk megmondani, minimum 50-en, de 100-nál nem többen lehettek.

Ezen eseményekkel párhuzamosan a rendőrök akcióba kezdtek a brigád hátrébb lévő nagyobb magjával. Először 6-an kiemelték a srácot, aki mint kiderült nem egy helyi huligánnak adott hatásos taslit, hanem egy helyi civil ruhás rendőrnek. De hogy biztosra menjenek közben még lövöldözésbe is kezdtek: gumilövedékkel 2 embert (köztük egy lányt) is lábon lőttek, majd paprika sprayvel fújkáltak az emberekre. Nos, ha valami, akkor ez teljesen értelmetlen és érthetetlen volt.

A "stadionos" társaság közben visszaérkezett volna a többiekhez, azonban a rendőrök 2 egymástól teljesen elszeparált részre osztották a Vidiseket. Nem egyszerűsítette a helyzetet az sem, hogy a villamos, ami eseménykor érkezett hozott nem kevés fehérvári szurkolót. Ők mit sem tudva az előzményekről, szálltak le a stadionnál. Majd kerültek bele a rendőrök által bekerített halmazba. Hosszú időbe telt, amíg próbálták összerakni, hogy ki honnan jött, ki mehet a stadion irányába, s kit visznek egy másik irányba rendőrségi autóval... Végül összesen 22 szurkolót, köztük 9 lengyelt zártak el (néhányan vissza tudtak osonni).

Felmerül az emberben pár kérdés, hogy pl. Fehérváron esély sincs a vendégszektor közelébe jutni, hisz olyan profin elzárják a rendőrök. Valamint, az is érdekes, hogy a hazai oldalról nem történt előállítás...

A szektorunkba érkezvén tapasztaltuk, hogy a brutálisan nagy stadionban sokkal több üres szék volt, mint ahányan ültek szurkolók. A hazai mag viszont megtöltötte szektorait, rudas zászlóikat (15-20) egész meccsen lengették, ami jól mutatott. Hangosak voltak, és egységesek - ez utóbbi már Fehérváron is látszódott rajtuk. Mi kb. 400-an lehettünk a szektorban, ami abszolút jó létszámnak mondható! Szurkoltunk, ahogy tudtunk, bár sokakat visszavett, hogy társaink éppen a bázeli kapitányságon kénytelenek az időt tölteni. A 2 részre osztott szektor felső részét választottuk, bár Vidi szurkolók alulra is jutottak bőven (100 fő). Hangunk sok esetben hallható volt a stadion túlsó kapujánál is; ezt fotósunk tapasztalta több alkalommal is. Felelgetősek, dallamosak, rövid ámde jobban dörrenős kiabálásra igyekeztünk rávenni a magyar szurkolókat. Apropó magyarok. A stadionban tőlünk balra eső részen 2 helyen is magyar zászlót tettek ki a hazai szektorokba, míg a kispadok feletti részen is fellelhető volt Vidi sálakban drukkoló ember.

A mérkőzésen sajnos 10 perccel a vége előtt kihasználta egyik helyzetét a hazai piros-kék csapat, amire már nem tudtunk reagálni, így a második idegenbeli meccsen a második vereséget szenvedtük el. Azonban még nincs veszve semmi, sőt saját kezünkben az irányítás, hiszen a csoport második helyén továbbra is a Videoton áll! Hátralévő 2 meccsből minimum egyet meg kell nyerni a továbbjutáshoz!

Az éjjeli órákban a rendőrök még az egyik klubos busszal szórakoztak kicsit, vagy pusztán továbbra se tudták, hogy mit miért csinálnak. Lehet, ez a valószínűbb változat. Elvitték a rendőrségre a járművet úgy, hogy mindenki megvolt, senki nem hiányzott, senkit nem kellett már bevárni. Egy darabig hiába mondták a zsaruknak, hogy nekik a rendőrségen semmi dolguk, nem igazán törődtek vele. Váratták a járművet és a szurkolókat bő egy órán át, mindezt teljesen feleslegesen! Aztán kiadták ukázba, hogy a lehető legrövidebb útvonalon el kell hagyniuk Svájcot, ami azt jelentette, hogy 200 km-re hosszabb lett a hazaút. Úgy látszik a svájci fakabátoknak nem volt elég fél nap, hogy felmérjék, a Vidi által szervezett buszon nem terroristák ülnek (azon sem), sőt még csak nem is elvetemült futballhuligánok, akik sorban rendeznék át hazafelé a svájci városokat. Van, amikor érthető az óvatosság. Nos, ez most nem az a szituáció volt...

A mérkőzés alatt az előállított srácokat a derék svájci rendőrök meztelenre vetkőztették, és a nagynyomású slag láttán többeknek a Rambo 1 jutott az eszükbe. szerencsére azonban nem történt meg az a jelenetsor, mert talán itt is kitörés lett volna belőle...

Később egy kivétellel mindenkit kiengedték éjjel 1 körül, így a többség hazaindulhatott. A kummantó civil ruhást lepofozó tagunk péntek délután távozhatott. Ő végül pénzbírságot, örökös bázeli kitiltást és egy szóbeli dicséretet kapott. Utóbbit a jól kivitelezett ütésért :)

A sokak által sokra taksált svájci szurkolók a stadionban jók voltak, viszont az utcán nem feleltek meg a hozzájuk fűzött elvárásoknak, sőt... Részünkről azt gondoljuk, minden szempontból egy vállalható napon vagyunk túl, mentalitásból nem sikerült rosszul a megmérettetés.

Sok idő nincs pihenni, hiszen vasárnap már újra bajnoki lesz, Fehérvárra jön a Kecskemét, remélhetőleg folytatódik a bajnoki sikerszéria!

HAJRÁ VIDI! ÁLÉ RBD!












2012.11.02. KTE-PHOENIX MECANO - DVTK 1 : 1

2012.11.02. ÚJPEST FC - EGRI FC 3 : 0
LINK : http://hungaryultras.blogspot.com/2012/11/ujpest-eger-20121102.html

2012.11.03. MTK BUDAPEST - FERENCVÁROSI TC 4 : 2
LINK : http://hungaryultras.blogspot.com/2012/11/mtk-ferencvaros-20121103.html

2012.11.03. PMFC-MATIAS - FGSZ SIÓFOK 2 : 1
LINK : egy kép kattints IDE

2012.11.03. LOMBARD PÁPA TERMÁL FC - HALADÁS SOPRON BANK 1 : 0
LINK : http://hungaryultras.blogspot.com/2012/11/papa-haladas-20121003.html

2012.11.03. DVSC-TEVA - MVM-PAKS 0 : 1
LINK : http://hungaryultras.blogspot.com/2012/11/debrecen-paks-20121103.html

2012.11.04. KAPOSVÁRI RÁKÓCZI - VIDEOTON FC 0 : 2
LINK : http://hungaryultras.blogspot.com/2012/11/kaposvar-videoton-20121104.html

2012.11.04. GYŐRI ETO FC - BUDAPEST HONVÉD 0 : 0
_________________________________________________________________________________
12.forduló :
NB.II., NB.III., MEGYE I.,II.,III., :

LINK : http://hungaryultras.blogspot.com/2012/11/nem-nb-i-es-merkozesek-20121102-04.html

TABELLA ÁLLÁSA ITT MEGTEKINTHETŐ :
LINK : http://hungaryultras.blogspot.hu/p/tabellak.html

CSATLAKOZZ FACEBOOK : www.facebook.com/HungarianUltra