Go home, Gomes!
Télies időben rendezték meg a tavaszi idény második fordulóját, ami az őszi szezon zárása volt egyben. A klub mindent megtett, hogy sok néző legyen a budapesti zöld-fehérek ellen, hiszen folyamatosan reklámozták a mérkőzést a városban. A csapat nem tett meg mindent az utóbbi időben, már ami az eredményességet illeti. Búcsú a Magyar Kupából, s az ígért látványos támadó focinak nyoma sem volt, hiszen az utolsó 7 tétmeccsen (Ligakupát kéretik nem ide számítani) mindösszesen 6 gólra futotta a fiúk erejéből. A Vidi szimpatizánsai közül sokan zsörtölődnek ezek miatt, s nem kevesen otthon is maradtak. Bizonyos szinten érthető az elkeseredettségük, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy hosszú-hosszú éveken át sokkal eredménytelenebb csapat mellett is kiálltunk folyamatosan. Az előzményeknek köszönhetően a mérkőzésen sajnos kevesebb hazai drukker volt, mint 1,5 hónappal ezelőtt a Kispest elleni bajnokin... Ki tudja mikor fordult elő ilyen a múltban, hogy egy Fradi elleni meccsre kevesebb fehérvári látogat ki, mint a Honvéd ellenire. Kétségtelen, hogy a nemzet csapata se jelent már olyan különlegességet, mint évekkel ezelőtt. Így legalább kevésbé lehet "divatozni" a Vidi szurkolóit, stabilan van 3-4 ezer ember, a divatokat inkább ott kell keresni, ahol egyik hétvégén 22 ezren vannak, majd a következő fordulóban 7 ezren, néhány héttel később meg kevesebben 3 ezren.
A mérkőzés előtti napon érkeztek lengyel barátaink, közös bográcsolás, iszogatás, beszélgetés. A program másnap már ebédidőben folytatódott, folyamatosan érkeztek az RBD tagok a megbeszélt helyre, percről-percre egyre többen lettünk. A meccs előtti események fő attrakciója az Ultras Band koncert, mely a szokásoknak megfelelően ismét jó hangulatú, megfelelő alapot szolgálató bő egy órás program volt.
Egy héttel a találkozó előtt már lázasan dolgoztunk a koreó előkészületeivel, mivel úgy gondoltuk, ily módon is hozzátesszük magunkét az eredetileg szuperrangadóként beharangozott, később rangadóvá visszaminősített mecccsen. A fentebb említett eredményességi problémák (ami a hétközi kupabúcsúban teljesedett ki) és a várható mérsékeltebb érdeklődés miatt felmerült a látvány halasztása és egy-két üzenet a csapat irányába. A bizalmat megszavaztuk végül, gondoltuk ha úgy alakul, szükség esetén meccs közben is tudunk véleményt formálni. Azért reméltük, hogy erre nem lesz szükség. A koreó központi részén a régi sikereket elérő csapatról készül Vidis lemezt húztuk ki, attól jobbra kék, balra piros zászlók sokasága lengett, nagyjából 400 darab. A kerítésen pedig üzenet "Régi lemez, újra indul" utalt egyrészt arra, hogy térjünk vissza az eredményes időszakhoz, mind itthon mind külhonban. Másrészről újra indult több "régi lemez" is, azaz piros kék füstök és néhány strobi fokozta a látványt. Tudjuk, hogy tavaly az EL koreókkal magasra tettük a mércét, valamint hogy a kék zászlós oldalon kicsit hézagos lett a mutatvány, de összességében mi nem okoztunk csalódást.
Ugyanez a csapatról már nem mondható el, elképzelés nélküli, ötlettelen játék ismét, korán hátrányba is kerültünk. Az első félidőben még jól szóltak a dalok, rendesen pörgött a szektorban lévő ultrák többsége. A második félidőben második része pedig leginkább különféle rigmusok gyártásáról szólt, melynek címzettje portugál edzőnk. Talán egyedüliként ő gondolja úgy, hogy jó irányba megyünk, a csalódást okozó találkozók után annyiszor mondogatja, hogy még talán maga is elhiszi. A "bye, bye Gomes, bye, bye" mellett a "go home Gomes" volt a két leggyakoribb üzenet irányába, ezeket a stadion többi részén lévő szurkolók is átvették. A mérkőzésen még a döntetlent se tudtuk elérni, mindezek ellenére továbbra is úgy gondolja a pályaedzőből vezetőedzői posztba avanzsált luzitán, hogy erre a projectre ő a legalkalmasabb. Egy-két tippünk lenne, hogy mire alkalmas az ürge, az biztos, hogy a Vidi vezetőedzői posztjára nem. Reméljük végre tényleg megtalálja a helyes irányt. Segítünk: a reptér felé van... Amikor e sorok felkerülnek honlapunkra, éppen hazafelé tart majd, ha van egy kis szerencsénk, már vissza se tér.
A vendégekről is ejtsünk néhány szót, hiszen Magyarország legnagyobb létszámú táboráról van szó, s mellettünk ők azok, akik nem a távolmaradásban látják a megoldást. Nem töltötték meg a számukra kijelölt részt, s nem ezen a napon nyújtották legjobb produkciójukat. Szurkolásukban aránytalanul sok olyan rész volt, ami nem csapatukkal foglalkozott, hanem a másik fél pocskondiázásával. Aztán csodálkoznak, ha utána érkezik a keddi mlsz büntetés. Akiknél egyébként bármiféle logikát vagy következetességet felfedezni pont olyan nehéz lenne, mint Gomesnél taktikai tudatosságot... Büntetnek össze-vissza, hol mi kapunk 600 ezret, amikor romániát megfelelő jelzőkkel emlegetjük párszor, hol a zöldek/lilák. Legalább a piró miatt nem fog olyan vastagon a toll, előző fordulóban is kevesebbet ért (akkor a zöldeknek), míg ebben a fordulóban is inkább a rigmusokra alapozták a karácsonyi plusz bevételt.
Hosszabb szünet következik, folytatás 2,5 hónap múlva egy számunkra fontos meccsel. Addig van idő a háttérmunkákra és pihenésre is. Ez utóbbiból kívánunk jó sokat és hosszú ideig tartót Paulo Sousa utódjának is...
HAJRÁ VIDI! ÁLÉ RBD!